Az Új-dél-walesi Egyetem (UNSW) és három másik ausztrál felsőoktatási intézmény, valamint az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA) kutatói a Current Biology című tudományos lapban számoltak be az eredményeikről. Az UNSW professzora, Tracy Ainsworth szerint a tengervíz felmelegedése okozta korallfehéredés a korall és mikrobái szimbiózisának felbomlásához vezet, aminek eredményeként a korall elveszti legfőbb táplálékforrását és elpusztul, amennyiben a szimbiózist nem sikerül helyreállítani.
„Most azonban azt látjuk, hogy a pusztító tengeri hőhullámok még a korallfehéredésnél is nagyobb csapást jelentenek a korallokra: a vízhőmérséklet olyan magas, hogy a virágállatok nem kifehérednek – a bennük élő és a színüket adó algák kilökődésének eredményeként -, hanem egyszerűen elpusztulnak, és csupán a fehéres színű mészváz marad utánuk”.
A szakemberek azt is megállapították, hogy a mészváz is hamar semmivé válik az algák és baktériumok gyors fejlődése miatt, ami a pusztító hőhullámok egy másik váratlan következménye.
„A klímakutatók ismeretlen ismeretlenekről beszélnek, olyan következményekről, amelyeket a jelenlegi ismereteink és tapasztalataink alapján nem tudunk megjósolni, és ez a mostani felfedezés beleillik ebbe a kategóriába” – mondta Scott Heron, a tanulmány elkészítésében ugyancsak részt vevő James Cook Egyetem munkatársa.
A kutatók reményei szerint az eredményeik segítenek nyomást gyakorolni a döntéshozókra, hogy azok felismerjék a világ korallzátonyait fenyegető veszélyeket és lépéseket tegyenek ezen természeti csodák megóvása érdekében.